bobmaster/cChardet
1
0
Fork 0
Code Issues Pull requests Projects Releases Packages Wiki Activity
cChardet/testdata/hu/.WINDOWS-1250/wikitop_hu_WINDOWS-1250.txt

389 lines
15 KiB
Text
Raw Normal View History

first commit
2012-06-20 01:41:36 +00:00
Kezd<EFBFBD>lap
A Wikip<69>di<64>b<EFBFBD>l, a szabad enciklop<6F>di<64>b<EFBFBD>l
Ez a lap egy ellen<65>rz<72>tt v<>ltozata r<>szletek megjelen<65>t<EFBFBD>se/elrejt<6A>se
Ez a k<>zz<7A>tett v<>ltozat, ellen<65>rizve: 2011. m<>rcius 31.
Pontoss<73>g ellen<65>rz<72>tt
Ugr<67>s: navig<69>ci<63>, keres<65>s
<20>dv<64>zl<7A>nk a Wikip<69>di<64>ban!
Ezt az enciklop<6F>di<64>t az olvas<61>i szerkesztik
A magyar v<>ltozatnak 202 963 sz<73>cikke van,
ebb<62>l 623 kiemelt.
* T<>rsadalom
* T<>rt<72>nelem
* F<>ldrajz
* Kult<6C>ra
* M<>v<EFBFBD>szet
* Sport
* Term<72>szet
* Fizika
* Biol<6F>gia
* Matematika
* Technika
* <20>sszes port<72>l
Mobilos v<>ltozatKapcsolatfelv<6C>tel / Contact
Kiemelt cikk
Liszt-kaulbach.jpg
Liszt Ferenc (n<>met<65>l Franz Liszt) (Doborj<72>n, 1811. okt<6B>ber 22. <20>
Bayreuth, 1886. j<>lius 31.) a 19. sz<73>zad egyik legjelent<6E>sebb
romantikus zeneszerz<72>je, minden id<69>k egyik legnagyobb zongoram<61>v<EFBFBD>sze.
Apja, Liszt <20>d<EFBFBD>m, Esterh<72>zy herceg uradalmi hivatalnoka, kor<6F>n
felismerte fi<66>nak kiv<69>teles zenei tehets<74>g<EFBFBD>t, <20>s minden lehet<65>s<EFBFBD>get
megragadott kibontakoztat<61>s<EFBFBD>ra. Liszt kilenc<6E>ves kor<6F>ban m<>r
nyilv<6C>noss<73>g el<65>tt zongor<6F>zott Sopronban <20>s Pozsonyban, majd m<>p<EFBFBD>rtol<6F>
f<>urak t<>mogat<61>s<EFBFBD>val hamarosan B<>csben folytathatta tanulm<6C>nyait Czerny
<20>s Salieri tan<61>tv<74>nyak<61>nt. 1822. december 1-j<>n mutatkozott be az
osztr<74>k f<>v<EFBFBD>rosban. Els<6C>, nagy felt<6C>n<EFBFBD>st kelt<6C> b<>csi koncertj<74>n az
akkor 11 <20>ves m<>v<EFBFBD>szre m<>g Beethoven is felfigyelt. Itt jelent meg
nyomtat<61>sban els<6C> m<>ve, vari<72>ci<63>i ugyanarra a Diabelli-t<>m<EFBFBD>ra
(kering<6E>re), amelyre Beethoven h<>res zongoram<61>v<EFBFBD>t <20>rta. Az ifj<66> Liszt
b<>csi szerepl<70>se, majd n<>gy nagy siker<65> pesti, illetve budai koncertje
ut<75>n 1823 <20>sz<73>n atyj<79>val az eur<75>pai m<>v<EFBFBD>szeti <20>let k<>zpontj<74>ba,
P<>rizsba utazott.
Felv<6C>tel<65>t a p<>rizsi Conservatoire-ba Cherubini, az int<6E>zm<7A>ny vezet<65>je
g<>tolta meg, ez<65>rt B<>csben maradt, ahol zeneelm<6C>letet <20>s ellenpontot
tanult mag<61>n<EFBFBD>ton, k<>zben hangversenyk<79>r<EFBFBD>tra indult. Londoni
bemutatkoz<6F>s<EFBFBD>t sz<73>mos <20>jabb megh<67>v<EFBFBD>s k<>vette Franciaorsz<73>gba, Sv<53>jcba,
majd ism<73>t Angli<6C>ba. M<>sor<6F>n t<>bbnyire a n<>pszer<65> oper<65>kra <20>rt
<20>br<62>ndok, parafr<66>zisok szerepeltek. 1827-ben egy id<69>re a francia
f<>v<EFBFBD>rosban telepedett le, ahol tehets<74>g<EFBFBD>nek k<>sz<73>nhet<65>en a t<>rsas<61>gi
<20>let <20>nnepelt h<>se lett. Itt ismerkedett meg Chopinnal, akit<69>l
eltanulta a zongoraj<61>t<EFBFBD>k <20>rnyalatait, valamint Berliozzal, akit<69>l a
zenekari nyelvet <20>s a programzene <20>j v<>vm<76>nyait saj<61>t<EFBFBD>totta el. Az
1830-as <20>vek v<>g<EFBFBD>n <20>jabb hangversenyk<79>rutakra indult, bej<65>rta eg<65>sz
Eur<75>p<EFBFBD>t Portug<75>li<6C>t<EFBFBD>l Oroszorsz<73>gig. 1835-ben a genfi konzervat<61>rium
tan<61>ra lett. Az 1838-as pesti <20>rv<72>zkatasztr<74>fa k<>rosultjait B<>csben
rendezett hangversenyeinek j<>vedelm<6C>vel t<>mogatta. Ugyanilyen b<>kez<65>en
j<>rult hozz<7A> n<>h<EFBFBD>ny <20>vvel k<>s<EFBFBD>bb a bonni Beethoven-eml<6D>km<6B>
l<>trehoz<6F>s<EFBFBD>hoz. Az oroszorsz<73>gi hangversenyk<79>rutakon ismerte meg az
orosz komponist<73>k m<>v<EFBFBD>szet<65>t, valamint szerelm<6C>t, Carolyne zu
Sayn-Wittgenstein hercegn<67>t, aki a k<>s<EFBFBD>bb irodalmi munk<6E>ss<73>g<EFBFBD>ban is
k<>zrem<65>k<EFBFBD>d<EFBFBD>tt. A negyvenes <20>vek elej<65>n Weimarban az udvari sz<73>nh<6E>z
karmestere lett: n<>pszer<65>s<EFBFBD>tette <20>s vez<65>nyelte kort<72>rsai m<>veit,
tan<61>totta a kontinens minden sark<72>b<EFBFBD>l <20>rkez<65> p<>lyakezd<7A> muzsikusokat <20>s
komponist<73>kat. Liszt <20>lete utols<6C> <20>vtizedeit Weimar, R<>ma <20>s Budapest
k<>z<EFBFBD>tt osztotta meg. A budapesti Zeneakad<61>mia els<6C> <20>veiben k<>szs<7A>ggel
seg<65>tette a magyar zenekult<6C>ra <20>jonnan kialakul<75> k<>zpontj<74>t, <20>s az <20>v
n<>h<EFBFBD>ny h<>napj<70>ban tan<61>tott is itt.
Tov<6F>bb a sz<73>cikkhez
__________________________________________________________________
A kezd<7A>lapon legut<75>bb megjelent sz<73>cikkek: I. K<>roly magyar kir<69>ly <20>
Aerosmith <20> Giuseppe Verdi <20> Harisnya <20> K<>z<EFBFBD>ns<6E>ges cserepestekn<6B>s <20>
N<>rnbergi per <20> Bart<72>k B<>la
Tov<6F>bbi kiemelt lapok Kiemelt sz<73>cikk RSS
A nap k<>pe
K<>z<EFBFBD>ns<6E>ges csimp<6D>nz (Pan troglodytes)
K<>z<EFBFBD>ns<6E>ges csimp<6D>nz (Pan troglodytes)
Teljes m<>ret <20> Arch<63>vum Kiemelt k<>p RSS
Tudtad?
Tudtad-e, hogy<67>
* <20>a m<>sodik vil<69>gh<67>bor<6F> ut<75>ni Budapesten egy villamoskocsiban
k<>nyvt<76>rat m<>k<EFBFBD>dtettek?
* <20>a k<>nai cs<63>sz<73>rokat, majd Mao Ce-tungot is a
<20>vanszuj<75>-k<>sz<73>nt<6E>ssel <20>dv<64>z<EFBFBD>lt<6C>k, aminek jelent<6E>se <20>t<EFBFBD>zezer <20>v<EFBFBD>,
<20>s amib<69>l a jap<61>n banz<6E>j sz<73> is ered?
* <20>a dzsih<69>d <20>t jelent<6E>se k<>z<EFBFBD>l csak az egyik a <20>szent h<>bor<6F><72> <20>s nem
is a legfontosabb, az els<6C>dleges a <20>sz<73>v/l<>lek<65> dzsih<69>dja (dzsih<69>d
bin nafsz/kalb): <20>bels k<>zdelem a gonoszs<7A>g ellen<65>?
* <20>Kanada neve a Szent L<>rinc-foly<6C>n<EFBFBD>l besz<73>lt irok<6F>z kanata sz<73>b<EFBFBD>l
ered, melynek jelent<6E>se <20>falu<6C>, <20>telep<65>l<EFBFBD>s<EFBFBD>?
Aktu<74>lis
Az Eml<6D>km<6B>
Az Eml<6D>km<6B>
Transtr<74>mer
Transtr<74>mer
Dan Shechtman
Dan Shechtman
Steve Jobs
Steve Jobs
* Okt<6B>ber 21-<2D>n Szojuz rak<61>t<EFBFBD>val p<>ly<6C>ra <20>ll<6C>tott<74>k az eur<75>pai
Galileo navig<69>ci<63>s rendszer els<6C> k<>t m<>holdj<64>t.
* Okt<6B>ber 16-<2D>n felavatt<74>k Martin Luther King Nobel-b<>ked<65>jas
polg<6C>rjogi harcos 9 m<>teres szobr<62>t is mag<61>ba foglal<61> eml<6D>m<EFBFBD>v<EFBFBD>t
Washington sz<73>v<EFBFBD>ben a National Mall nemzeti Eml<6D>kparkban George
Washington <20>s Abraham Lincoln eml<6D>km<6B>ve mellett.
* Okt<6B>ber 15-<2D>n felavatt<74>k Boldog II. J<>nos P<>l els<6C> szobr<62>t
Oroszorsz<73>gban, melyet a moszkvai nemzetk<74>zi irodalmi k<>nyvt<76>r
udvar<61>n <20>ll<6C>tottak fel.
* Okt<6B>ber 11-<2D>n elhunyt M<>sz<73>ly Dezs<7A> Kossuth-d<>jas magyar <20>r<EFBFBD>,
k<>lt<6C>, m<>ford<72>t<EFBFBD>, dramaturg, Villon <20>s Shakespeare m<>veinek avatott
tolm<6C>csol<6F>ja.
* Okt<6B>ber 10-<2D>n, a Nobel-d<>jas h<>t utols<6C> napj<70>n a 2011-es
k<>zgazdas<61>gi Nobel-eml<6D>kd<6B>jat Thomas J. Sargent <20>s Christopher A.
Sims r<>sz<73>re <20>t<EFBFBD>lt<6C>k oda a gazdas<61>gi folyamatokban az okok <20>s
hat<61>sok k<>l<EFBFBD>nv<6E>laszt<7A>s<EFBFBD>r<EFBFBD>l sz<73>l<EFBFBD> elm<6C>leteik<69>rt.
* Okt<6B>ber 7-<2D>n, a Nobel-d<>jas h<>t <20>t<EFBFBD>dik napj<70>n a 2011-es
Nobel-b<>ked<65>jat Ellen Johnson-Sirleaf lib<69>riai eln<6C>k, Leymah Gbowee
lib<69>riai b<>keaktivista <20>s Tavakkul Karm<72>n jemeni jogv<67>d<EFBFBD> r<>sz<73>re
<20>t<EFBFBD>lt<6C>k oda megosztva a n<>k jogainak v<>delm<6C><6D>rt <20> jelentett<74>k be az
osl<73>i Norv<72>g Nobel Int<6E>zetben.
* Okt<6B>ber 6-<2D>n, a Nobel-d<>jas h<>t negyedik napj<70>n az idei irodalmi
Nobel-d<>jat Tomas Transtr<74>mer sv<73>d <20>r<EFBFBD>, k<>lt<6C>, m<>ford<72>t<EFBFBD> r<>sz<73>re
<20>t<EFBFBD>lt<6C>k oda <20>pontos, letisztult k<>lt<6C>i k<>pei<65>rt, amelyek r<>v<EFBFBD>n <20>j
f<>nyben l<>thatjuk a val<61>s<EFBFBD>got<6F>.
* Okt<6B>ber 5-<2D>n, a Nobel-d<>jas h<>t harmadik napj<70>n az idei k<>miai
Nobel-d<>jat Daniel Shechtman kutat<61> r<>sz<73>re <20>t<EFBFBD>lt<6C>k oda a
kv<6B>zikrist<73>lyok felfedez<65>s<EFBFBD><73>rt.
* Okt<6B>ber 5-<2D>n elhunyt Steve Jobs, az Apple Inc. eln<6C>ke, kor<6F>bbi
vez<65>rigazgat<61>ja, az informatikai <20>s a sz<73>rakoztat<61> ipar kiemelked<65>
alakja.
* Okt<6B>ber 4-<2D>n, a Nobel-d<>jas h<>t m<>sodik napj<70>n az idei fizikai
Nobel-d<>jat Saul Perlmutter, Brian P. Schmidt <20>s Adam G. Riess
csillag<61>szoknak megosztva <20>t<EFBFBD>lt<6C>k oda a vil<69>gegyetem gyorsul<75>
<20>temben val<61> t<>gul<75>s<EFBFBD>nak t<>voli szupern<72>v<EFBFBD>k megfigyel<65>s<EFBFBD>vel t<>rt<72>nt
felfedez<65>s<EFBFBD><73>rt.
* Okt<6B>ber 3-<2D>n megkezd<7A>d<EFBFBD>tt a 2011. <20>vben Nobel-d<>jjal kit<69>ntettek
n<>vsor<6F>nak kihirdet<65>se; az <20>lettani-orvosi Nobel-d<>j fel<65>t Ralph
Steinman r<>sz<73>re <20>t<EFBFBD>lt<6C>k oda a dendritikus sejtekkel kapcsolatos
munk<6E>ss<73>g<EFBFBD><67>rt (a d<>jazott a kihirdet<65>s el<65>tt n<>h<EFBFBD>ny nappal hunyt
el), m<>sik fel<65>t megosztva veheti <20>t december 10-<2D>n Bruce A.
Beutler <20>s Jules Hoffmann az <20>gynevezett term<72>szetes vagy
velesz<73>letett immunrendszer kutat<61>s<EFBFBD><73>rt.
__________________________________________________________________
Hal<61>lesetek a k<>zelm<6C>ltban
Ezen a napon
Ma 2011. okt<6B>ber 21. van,
* Orsolya n<>vnapja
Nobel Alfr<66>d
Nobel Alfr<66>d
T<>ra-tekercs
T<>ra-tekercs
* Alfred Nobel <20>nnepnapja
* F<>ld<6C>nk<6E>rt vil<69>gnap (Magyarorsz<73>gon 1992 <20>ta)
* Szent Orsolya <20>s v<>rtan<61>t<EFBFBD>rsainak eml<6D>knapja
* Szimchat T<>r<EFBFBD> (a T<>ra <20>r<EFBFBD>m<EFBFBD>nnepe, napnyugt<67>ig)
* Boldog IV. K<>roly kir<69>ly eml<6D>knapja (2004 <20>ta)
* almanap, az almaf<61>k <20>s a gy<67>m<EFBFBD>lcs<63>s<EFBFBD>k napja az Egyes<65>lt
Kir<69>lys<79>gban
* a nachos nemzetk<74>zi napja Mexik<69>ban <20>s az Amerikai Egyes<65>lt
<20>llamokban
* <20>pol<6F>k napja Thaif<69>ld<6C>n
* tengerent<6E>li k<>naiak napja Tajvanon
* Trafalgar-nap az Egyes<65>lt Kir<69>lys<79>gban
* Dizzy Gillespie sz<73>let<65>snapja
<20>vfordul<75>k
* 247 <20>ve, 1764-ben sz<73>letett Bihari J<>nos cig<69>ny sz<73>rmaz<61>s<EFBFBD> magyar
zeneszerz<72> <20>s heged<65>m<EFBFBD>v<EFBFBD>sz, a R<>k<EFBFBD>czi-indul<75> v<>lelmezett szerz<72>je,
akinek virtu<74>z j<>t<EFBFBD>k<EFBFBD>t Liszt Ferenc is hallgatta <20>s nagy
elismer<65>ssel eml<6D>kezett meg r<>la (<28> 1827).
* 150 <20>ve, 1861-ben sz<73>letett Klupathy Jen<65> fizikus, az MTA tagja, a
gyakorlati fizika kiemelked<65> alakja(<28> 1931).
* 140 <20>ve, 1871-ben sz<73>letett P<>lfy M<>ric geol<6F>gus, hidrogeol<6F>gus,
egyetemi mag<61>ntan<61>r; a budapesti F<>ldtani Int<6E>zet f<>geol<6F>gusa, a
Magyarhoni F<>ldtani T<>rsulat titk<74>ra, majd eln<6C>ke, az MTA tagja
(<28> 1930).
* 100 <20>ve, 1911-ben k<>t<EFBFBD>tt h<>zass<73>got Habsburg<72>Lotaringiai K<>roly
f<>herceg <20>s Zita Bourbon<6F>p<EFBFBD>rmai hercegn<67> (1916-t<>l IV. K<>roly
magyar kir<69>ly <20>s Zita magyar kir<69>lyn<79>, illetve I. K<>roly osztr<74>k
cs<63>sz<73>r <20>s Zita osztr<74>k cs<63>sz<73>rn<72>).
* 80 <20>ve, 1931-ben hunyt el Arthur Schnitzler osztr<74>k <20>r<EFBFBD>, dr<64>ma<6D>r<EFBFBD>
(* 1862) .
* 70 <20>ve, 1941-ben sz<73>letett Jankovics Marcell Kossuth-d<>jas
rajzfilmrendez<65>, k<>nyvillusztr<74>tor, kult<6C>rt<72>rt<72>n<EFBFBD>sz,
kult<6C>rpolitikus.
Jankovics Marcell
Jankovics Marcell
Arthur Schnitzler
Arthur Schnitzler
H<>zass<73>gk<67>t<EFBFBD>s
H<>zass<73>gk<67>t<EFBFBD>s
Bihari J<>nos
Bihari J<>nos
Tov<6F>bbi <20>nnepek <20>nnepek RSS Tov<6F>bbi <20>vfordul<75>k <20>vfordul<75>k RSS
Ismerked<65>s a Wikip<69>di<64>val
* <20>dv<64>zl<7A>lap <20> Bemutatkozik a Wikip<69>dia.
* Els<6C> l<>p<EFBFBD>sek <20> Didaktikusan fel<65>p<EFBFBD>tett bevezet<65> a Wikip<69>dia
szerkeszt<7A>s<EFBFBD>be.
* Seg<65>ts<74>g <20> Egyszer<65>, k<>zepes <20>s halad<61> szerkeszt<7A>si tippek,
<20>tmutat<61>k.
* Wikifogalmak <20> Minden, ami els<6C>re k<>naiul hangzik a Wikip<69>di<64>n, itt
magyar<61>zatra lel.
* Kocsmafal kezd<7A>knek <20> Az <20>j szerkeszt<7A> k<>rdez, aki tud, v<>laszol.
* Homokoz<6F> <20> <20>jdons<6E>lt szerkeszt<7A>ink szabadon gar<61>zd<7A>lkodhatnak
benne.
* Mentor<6F>l<EFBFBD>s <20> Kezdeti l<>p<EFBFBD>seidhez t<>mogat<61>st kaphatsz egy
tapasztaltabb szerkeszt<7A>t<EFBFBD>l.
Szerkeszt<7A>i k<>z<EFBFBD>ss<73>g
* K<>z<EFBFBD>ss<73>gi port<72>l <20> A magyar Wikip<69>dia szerkeszt<7A>i k<>z<EFBFBD>ss<73>g<EFBFBD>nek
virtu<74>lis dolgoz<6F>szob<6F>ja.
* Kapcsolatfelv<6C>tel / Contact <20> Kapcsolatfelv<6C>teli lehet<65>s<EFBFBD>gek
<20>ttekint<6E>se.
* Nagyk<79>vets<74>g / Embassy <20> Kapcsolat m<>s nyelv<6C> Wikip<69>di<64>kkal.
* <20>zen<65>fal <20> A Wikip<69>dia k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> tiszts<74>gvisel<65>ihez int<6E>zhet<65>
k<>r<EFBFBD>sek <20>s k<>rd<72>sek platformja.
* Adminisztr<74>torok <20>zen<65>fala <20> Az adminisztr<74>tori beavatkoz<6F>st
ig<69>nyl<79> rendk<64>v<EFBFBD>li esetekre.
* Wikip<69>dia-IRC <20> Instant csevej, <20>rtekezlet <20>l<EFBFBD>ben a t<>bbi
szerkeszt<7A>vel (bel<65>p<EFBFBD>s).
* Esem<65>nyek - A Wikip<69>dia <20>let<65>ben soron k<>vetkez<65> esem<65>nyek.
Wikip<69>dia m<>s nyelveken
Ez a magyar nyelv<6C> Wikip<69>dia. 2003-ban indult, jelenleg 202 963
sz<73>cikket tartalmaz. A Wikip<69>dia sok m<>s nyelven is el<65>rhet<65>.
* A legnagyobb Wikip<69>di<64>k (t<>bb mint 500 000 sz<73>cikkel): angol,
francia, holland, jap<61>n, lengyel, n<>met, olasz, orosz, portug<75>l,
spanyol.
* Wikip<69>di<64>k a Magyarorsz<73>gon hivatalosan elismert nemzetis<69>gek
nyelvein: bolg<6C>r, cig<69>ny, g<>r<EFBFBD>g, horv<72>t, lengyel, n<>met, <20>rm<72>ny,
rom<6F>n, ruszin, szerb, szerbhorv<72>t, szlov<6F>k, szlov<6F>n, ukr<6B>n.
Tov<6F>bbi nyelvek (magyarul) <20> Tov<6F>bbi nyelvek (angolul, legfrissebb)
Wikim<EFBFBD>dia-t<>rslapok
A Wikip<69>di<64>t a nonprofit Wikim<69>dia Alap<61>tv<74>ny <20>zemelteti. A Wikim<69>dia
sz<73>mos t<>bbnyelv<6C> <20>s ny<6E>lt tartalm<6C> t<>rslapot <20>zemeltet:
Wikisz<73>t<EFBFBD>r Wikisz<73>t<EFBFBD>r
T<>bbnyelv<6C> sz<73>t<EFBFBD>r <20>s szinonimasz<73>t<EFBFBD>r Wikid<69>zet Wikid<69>zet
T<>bbnyelv<6C> id<69>zet- <20>s sz<73>l<EFBFBD>sgy<67>jtem<65>ny Wikifajok Wikifajok
Rendszertani adatb<74>zis Wikik<69>nyvek Wikik<69>nyvek
Szabad k<>zik<69>nyvek <20>s <20>tmutat<61>k
Wikimedia Commons Wikimedia Commons
Szabad m<>dia<69>llom<6F>nyok gy<67>jtem<65>nye Wikiegyetem Wikiegyetem
Jegyzetek <20>s tanul<75>si seg<65>dletek Wikiforr<72>s Wikiforr<72>s
Szabad forr<72>smunk<6E>k Meta-Wiki Meta-Wiki
A Wikimedia projektek koordin<69>ci<63>ja
Felhaszn<7A>l<EFBFBD>si felt<6C>telek
A Wikip<69>di<64>ban tal<61>lhat<61> sz<73>vegekre <20>s egyes k<>pekre a Creative Commons
Nevezd meg! <20> <20>gy add tov<6F>bb! 3.0 (CC-BY-SA-3.0) licenc vonatkozik.
Cc.logo.circle.svg
Cc-by new.svg
Cc-sa.svg
* Minden szerkeszt<7A>sed ezen licenc elfogad<61>s<EFBFBD>t <20>s alkalmaz<61>s<EFBFBD>t
jelenti, mellyel hozz<7A>j<EFBFBD>rulsz, hogy a m<>vet b<>rki m<>dos<6F>thatja, azt
b<>rmilyen c<>lra felhaszn<7A>lhatja.
* A Wikip<69>dia tartalm<6C>nak <20>jrafelhaszn<7A>l<EFBFBD>sakor (<28>tdolgoz<6F>s eset<65>n is)
meg kell adnod, hogy a m<>re a fenti licenc vonatkozik, tov<6F>bb<62> meg
kell nevezned a forr<72>sul szolg<6C>l<EFBFBD> sz<73>cikket; internetes k<>zz<7A>t<EFBFBD>tel
eset<65>n a forr<72>sm<73>re mutat<61> linket kell elhelyezned honlapodon.
* A k<>pek felhaszn<7A>l<EFBFBD>si felt<6C>teleit k<>l<EFBFBD>n kell ellen<65>rizned.
Felhaszn<7A>l<EFBFBD>si felt<6C>telek <20> Jogi nyilatkozat <20> <20>jrafelhaszn<7A>l<EFBFBD>si
<20>tmutat<61>
A lap eredeti c<>me:
<20>http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kezd%C5%91lap&oldid=9469813<31>
Kateg<65>ria:
* Hib<69>s f<>jlhivatkoz<6F>sokat tartalmaz<61> lapok
Rejtett kateg<65>ria:
* Kezd<7A>lap
Mit gondolsz err<72>l az oldalr<6C>l?
Arra k<>r<EFBFBD>nk, sz<73>nj egy percet a cikk <20>rt<72>kel<65>s<EFBFBD>re! A visszajelz<6C>sek
seg<65>tenek az oldal fejleszt<7A>s<EFBFBD>ben.
Megb<67>zhat<61>s<EFBFBD>g: [(bizonytalan)] Teljess<73>g: [(bizonytalan)]
T<>rgyilagoss<73>g: [(bizonytalan)] St<53>lus: [(bizonytalan)] K<>ld<6C>s
____________
Szem<EFBFBD>lyes eszk<7A>z<EFBFBD>k
* Bejelentkez<65>s / fi<66>k l<>trehoz<6F>sa
N<EFBFBD>vterek
* Kezd<7A>lap
* Vitalap
V<EFBFBD>ltoz<EFBFBD>k
N<EFBFBD>zetek
* Olvas<61>s
* Lapforr<72>s
* Lapt<70>rt<72>net
M<EFBFBD>veletek
Keres<EFBFBD>s
____________________ (Submit) Keres<65>s
Navig<EFBFBD>ci<EFBFBD>
* Kezd<7A>lap
* Tartalom
* Kiemeltek
* Friss v<>ltoztat<61>sok
* Lap tal<61>lomra
* Tudakoz<6F>
R<EFBFBD>szv<EFBFBD>tel
* Kezd<7A>knek
* Seg<65>ts<74>g
* K<>z<EFBFBD>ss<73>gi port<72>l
* Kapcsolatfelv<6C>tel
* Adom<6F>nyok
Nyomtat<EFBFBD>s/export<72>l<EFBFBD>s
* K<>nyv k<>sz<73>t<EFBFBD>se
* Let<65>lt<6C>s mint PDF
* Nyomtathat<61> v<>ltozat
Eszk<EFBFBD>z<EFBFBD>k
* Mi hivatkozik erre
* Kapcsol<6F>d<EFBFBD> v<>ltoztat<61>sok
* Speci<63>lis lapok
* Link erre a v<>ltozatra
* Hogyan hivatkozz erre a lapra
* Lap <20>rt<72>kel<65>se
M<EFBFBD>s nyelveken
* A lap utols<6C> m<>dos<6F>t<EFBFBD>sa: 2011. m<>rcius 31., 21:44
* A lap sz<73>vege Creative Commons Nevezd meg! <20> <20>gy add tov<6F>bb! 3.0
licenc alatt van; egyes esetekben m<>s m<>don is felhaszn<7A>lhat<61>.
R<>szletek<65>rt l<>sd a felhaszn<7A>l<EFBFBD>si felt<6C>teleket.
* Adatv<74>delmi ir<69>nyelvek
* A Wikip<69>di<64>r<EFBFBD>l
* Jogi nyilatkozat
Reference in a new issue Copy permalink