Kezd�lap A Wikip�di�b�l, a szabad enciklop�di�b�l Ez a lap egy ellen�rz�tt v�ltozata r�szletek megjelen�t�se/elrejt�se Ez a k�zz�tett v�ltozat, ellen�rizve: 2011. m�rcius 31. Pontoss�g ellen�rz�tt Ugr�s: navig�ci�, keres�s �dv�zl�nk a Wikip�di�ban! Ezt az enciklop�di�t az olvas�i szerkesztik A magyar v�ltozatnak 202 963 sz�cikke van, ebb�l 623 kiemelt. * T�rsadalom * T�rt�nelem * F�ldrajz * Kult�ra * M�v�szet * Sport * Term�szet * Fizika * Biol�gia * Matematika * Technika * �sszes port�l Mobilos v�ltozatKapcsolatfelv�tel / Contact Kiemelt cikk Liszt-kaulbach.jpg Liszt Ferenc (n�met�l Franz Liszt) (Doborj�n, 1811. okt�ber 22. Bayreuth, 1886. j�lius 31.) a 19. sz�zad egyik legjelent�sebb romantikus zeneszerz�je, minden id�k egyik legnagyobb zongoram�v�sze. Apja, Liszt �d�m, Esterh�zy herceg uradalmi hivatalnoka, kor�n felismerte fi�nak kiv�teles zenei tehets�g�t, �s minden lehet�s�get megragadott kibontakoztat�s�ra. Liszt kilenc�ves kor�ban m�r nyilv�noss�g el�tt zongor�zott Sopronban �s Pozsonyban, majd m�p�rtol� f�urak t�mogat�s�val hamarosan B�csben folytathatta tanulm�nyait Czerny �s Salieri tan�tv�nyak�nt. 1822. december 1-j�n mutatkozott be az osztr�k f�v�rosban. Els�, nagy felt�n�st kelt� b�csi koncertj�n az akkor 11 �ves m�v�szre m�g Beethoven is felfigyelt. Itt jelent meg nyomtat�sban els� m�ve, vari�ci�i ugyanarra a Diabelli-t�m�ra (kering�re), amelyre Beethoven h�res zongoram�v�t �rta. Az ifj� Liszt b�csi szerepl�se, majd n�gy nagy siker� pesti, illetve budai koncertje ut�n 1823 �sz�n atyj�val az eur�pai m�v�szeti �let k�zpontj�ba, P�rizsba utazott. Felv�tel�t a p�rizsi Conservatoire-ba Cherubini, az int�zm�ny vezet�je g�tolta meg, ez�rt B�csben maradt, ahol zeneelm�letet �s ellenpontot tanult mag�n�ton, k�zben hangversenyk�r�tra indult. Londoni bemutatkoz�s�t sz�mos �jabb megh�v�s k�vette Franciaorsz�gba, Sv�jcba, majd ism�t Angli�ba. M�sor�n t�bbnyire a n�pszer� oper�kra �rt �br�ndok, parafr�zisok szerepeltek. 1827-ben egy id�re a francia f�v�rosban telepedett le, ahol tehets�g�nek k�sz�nhet�en a t�rsas�gi �let �nnepelt h�se lett. Itt ismerkedett meg Chopinnal, akit�l eltanulta a zongoraj�t�k �rnyalatait, valamint Berliozzal, akit�l a zenekari nyelvet �s a programzene �j v�vm�nyait saj�t�totta el. Az 1830-as �vek v�g�n �jabb hangversenyk�rutakra indult, bej�rta eg�sz Eur�p�t Portug�li�t�l Oroszorsz�gig. 1835-ben a genfi konzervat�rium tan�ra lett. Az 1838-as pesti �rv�zkatasztr�fa k�rosultjait B�csben rendezett hangversenyeinek j�vedelm�vel t�mogatta. Ugyanilyen b�kez�en j�rult hozz� n�h�ny �vvel k�s�bb a bonni Beethoven-eml�km� l�trehoz�s�hoz. Az oroszorsz�gi hangversenyk�rutakon ismerte meg az orosz komponist�k m�v�szet�t, valamint szerelm�t, Carolyne zu Sayn-Wittgenstein hercegn�t, aki a k�s�bb irodalmi munk�ss�g�ban is k�zrem�k�d�tt. A negyvenes �vek elej�n Weimarban az udvari sz�nh�z karmestere lett: n�pszer�s�tette �s vez�nyelte kort�rsai m�veit, tan�totta a kontinens minden sark�b�l �rkez� p�lyakezd� muzsikusokat �s komponist�kat. Liszt �lete utols� �vtizedeit Weimar, R�ma �s Budapest k�z�tt osztotta meg. A budapesti Zeneakad�mia els� �veiben k�szs�ggel seg�tette a magyar zenekult�ra �jonnan kialakul� k�zpontj�t, �s az �v n�h�ny h�napj�ban tan�tott is itt. Tov�bb a sz�cikkhez __________________________________________________________________ A kezd�lapon legut�bb megjelent sz�cikkek: I. K�roly magyar kir�ly Aerosmith Giuseppe Verdi Harisnya K�z�ns�ges cserepestekn�s N�rnbergi per Bart�k B�la Tov�bbi kiemelt lapok Kiemelt sz�cikk RSS A nap k�pe K�z�ns�ges csimp�nz (Pan troglodytes) K�z�ns�ges csimp�nz (Pan troglodytes) Teljes m�ret Arch�vum Kiemelt k�p RSS Tudtad? Tudtad-e, hogy * a m�sodik vil�gh�bor� ut�ni Budapesten egy villamoskocsiban k�nyvt�rat m�k�dtettek? * a k�nai cs�sz�rokat, majd Mao Ce-tungot is a vanszuj-k�sz�nt�ssel �dv�z�lt�k, aminek jelent�se t�zezer �v, �s amib�l a jap�n banz�j sz� is ered? * a dzsih�d �t jelent�se k�z�l csak az egyik a szent h�bor� �s nem is a legfontosabb, az els�dleges a sz�v/l�lek dzsih�dja (dzsih�d bin nafsz/kalb): bels k�zdelem a gonoszs�g ellen? * Kanada neve a Szent L�rinc-foly�n�l besz�lt irok�z kanata sz�b�l ered, melynek jelent�se falu, telep�l�s? Aktu�lis Az Eml�km� Az Eml�km� Transtr�mer Transtr�mer Dan Shechtman Dan Shechtman Steve Jobs Steve Jobs * Okt�ber 21-�n Szojuz rak�t�val p�ly�ra �ll�tott�k az eur�pai Galileo navig�ci�s rendszer els� k�t m�holdj�t. * Okt�ber 16-�n felavatt�k Martin Luther King Nobel-b�ked�jas polg�rjogi harcos 9 m�teres szobr�t is mag�ba foglal� eml�m�v�t Washington sz�v�ben a National Mall nemzeti Eml�kparkban George Washington �s Abraham Lincoln eml�km�ve mellett. * Okt�ber 15-�n felavatt�k Boldog II. J�nos P�l els� szobr�t Oroszorsz�gban, melyet a moszkvai nemzetk�zi irodalmi k�nyvt�r udvar�n �ll�tottak fel. * Okt�ber 11-�n elhunyt M�sz�ly Dezs� Kossuth-d�jas magyar �r�, k�lt�, m�ford�t�, dramaturg, Villon �s Shakespeare m�veinek avatott tolm�csol�ja. * Okt�ber 10-�n, a Nobel-d�jas h�t utols� napj�n a 2011-es k�zgazdas�gi Nobel-eml�kd�jat Thomas J. Sargent �s Christopher A. Sims r�sz�re �t�lt�k oda a gazdas�gi folyamatokban az okok �s hat�sok k�l�nv�laszt�s�r�l sz�l� elm�leteik�rt. * Okt�ber 7-�n, a Nobel-d�jas h�t �t�dik napj�n a 2011-es Nobel-b�ked�jat Ellen Johnson-Sirleaf lib�riai eln�k, Leymah Gbowee lib�riai b�keaktivista �s Tavakkul Karm�n jemeni jogv�d� r�sz�re �t�lt�k oda megosztva a n�k jogainak v�delm��rt jelentett�k be az osl�i Norv�g Nobel Int�zetben. * Okt�ber 6-�n, a Nobel-d�jas h�t negyedik napj�n az idei irodalmi Nobel-d�jat Tomas Transtr�mer sv�d �r�, k�lt�, m�ford�t� r�sz�re �t�lt�k oda pontos, letisztult k�lt�i k�pei�rt, amelyek r�v�n �j f�nyben l�thatjuk a val�s�got. * Okt�ber 5-�n, a Nobel-d�jas h�t harmadik napj�n az idei k�miai Nobel-d�jat Daniel Shechtman kutat� r�sz�re �t�lt�k oda a kv�zikrist�lyok felfedez�s��rt. * Okt�ber 5-�n elhunyt Steve Jobs, az Apple Inc. eln�ke, kor�bbi vez�rigazgat�ja, az informatikai �s a sz�rakoztat� ipar kiemelked� alakja. * Okt�ber 4-�n, a Nobel-d�jas h�t m�sodik napj�n az idei fizikai Nobel-d�jat Saul Perlmutter, Brian P. Schmidt �s Adam G. Riess csillag�szoknak megosztva �t�lt�k oda a vil�gegyetem gyorsul� �temben val� t�gul�s�nak t�voli szupern�v�k megfigyel�s�vel t�rt�nt felfedez�s��rt. * Okt�ber 3-�n megkezd�d�tt a 2011. �vben Nobel-d�jjal kit�ntettek n�vsor�nak kihirdet�se; az �lettani-orvosi Nobel-d�j fel�t Ralph Steinman r�sz�re �t�lt�k oda a dendritikus sejtekkel kapcsolatos munk�ss�g��rt (a d�jazott a kihirdet�s el�tt n�h�ny nappal hunyt el), m�sik fel�t megosztva veheti �t december 10-�n Bruce A. Beutler �s Jules Hoffmann az �gynevezett term�szetes vagy velesz�letett immunrendszer kutat�s��rt. __________________________________________________________________ Hal�lesetek a k�zelm�ltban Ezen a napon Ma 2011. okt�ber 21. van, * Orsolya n�vnapja Nobel Alfr�d Nobel Alfr�d T�ra-tekercs T�ra-tekercs * Alfred Nobel �nnepnapja * F�ld�nk�rt vil�gnap (Magyarorsz�gon 1992 �ta) * Szent Orsolya �s v�rtan�t�rsainak eml�knapja * Szimchat T�r� (a T�ra �r�m�nnepe, napnyugt�ig) * Boldog IV. K�roly kir�ly eml�knapja (2004 �ta) * almanap, az almaf�k �s a gy�m�lcs�s�k napja az Egyes�lt Kir�lys�gban * a nachos nemzetk�zi napja Mexik�ban �s az Amerikai Egyes�lt �llamokban * �pol�k napja Thaif�ld�n * tengerent�li k�naiak napja Tajvanon * Trafalgar-nap az Egyes�lt Kir�lys�gban * Dizzy Gillespie sz�let�snapja �vfordul�k * 247 �ve, 1764-ben sz�letett Bihari J�nos cig�ny sz�rmaz�s� magyar zeneszerz� �s heged�m�v�sz, a R�k�czi-indul� v�lelmezett szerz�je, akinek virtu�z j�t�k�t Liszt Ferenc is hallgatta �s nagy elismer�ssel eml�kezett meg r�la ( 1827). * 150 �ve, 1861-ben sz�letett Klupathy Jen� fizikus, az MTA tagja, a gyakorlati fizika kiemelked� alakja( 1931). * 140 �ve, 1871-ben sz�letett P�lfy M�ric geol�gus, hidrogeol�gus, egyetemi mag�ntan�r; a budapesti F�ldtani Int�zet f�geol�gusa, a Magyarhoni F�ldtani T�rsulat titk�ra, majd eln�ke, az MTA tagja ( 1930). * 100 �ve, 1911-ben k�t�tt h�zass�got HabsburgLotaringiai K�roly f�herceg �s Zita Bourbonp�rmai hercegn� (1916-t�l IV. K�roly magyar kir�ly �s Zita magyar kir�lyn�, illetve I. K�roly osztr�k cs�sz�r �s Zita osztr�k cs�sz�rn�). * 80 �ve, 1931-ben hunyt el Arthur Schnitzler osztr�k �r�, dr�ma�r� (* 1862) . * 70 �ve, 1941-ben sz�letett Jankovics Marcell Kossuth-d�jas rajzfilmrendez�, k�nyvillusztr�tor, kult�rt�rt�n�sz, kult�rpolitikus. Jankovics Marcell Jankovics Marcell Arthur Schnitzler Arthur Schnitzler H�zass�gk�t�s H�zass�gk�t�s Bihari J�nos Bihari J�nos Tov�bbi �nnepek �nnepek RSS Tov�bbi �vfordul�k �vfordul�k RSS Ismerked�s a Wikip�di�val * �dv�zl�lap Bemutatkozik a Wikip�dia. * Els� l�p�sek Didaktikusan fel�p�tett bevezet� a Wikip�dia szerkeszt�s�be. * Seg�ts�g Egyszer�, k�zepes �s halad� szerkeszt�si tippek, �tmutat�k. * Wikifogalmak Minden, ami els�re k�naiul hangzik a Wikip�di�n, itt magyar�zatra lel. * Kocsmafal kezd�knek Az �j szerkeszt� k�rdez, aki tud, v�laszol. * Homokoz� �jdons�lt szerkeszt�ink szabadon gar�zd�lkodhatnak benne. * Mentor�l�s Kezdeti l�p�seidhez t�mogat�st kaphatsz egy tapasztaltabb szerkeszt�t�l. Szerkeszt�i k�z�ss�g * K�z�ss�gi port�l A magyar Wikip�dia szerkeszt�i k�z�ss�g�nek virtu�lis dolgoz�szob�ja. * Kapcsolatfelv�tel / Contact Kapcsolatfelv�teli lehet�s�gek �ttekint�se. * Nagyk�vets�g / Embassy Kapcsolat m�s nyelv� Wikip�di�kkal. * �zen�fal A Wikip�dia k�l�nb�z� tiszts�gvisel�ihez int�zhet� k�r�sek �s k�rd�sek platformja. * Adminisztr�torok �zen�fala Az adminisztr�tori beavatkoz�st ig�nyl� rendk�v�li esetekre. * Wikip�dia-IRC Instant csevej, �rtekezlet �l�ben a t�bbi szerkeszt�vel (bel�p�s). * Esem�nyek - A Wikip�dia �let�ben soron k�vetkez� esem�nyek. Wikip�dia m�s nyelveken Ez a magyar nyelv� Wikip�dia. 2003-ban indult, jelenleg 202 963 sz�cikket tartalmaz. A Wikip�dia sok m�s nyelven is el�rhet�. * A legnagyobb Wikip�di�k (t�bb mint 500 000 sz�cikkel): angol, francia, holland, jap�n, lengyel, n�met, olasz, orosz, portug�l, spanyol. * Wikip�di�k a Magyarorsz�gon hivatalosan elismert nemzetis�gek nyelvein: bolg�r, cig�ny, g�r�g, horv�t, lengyel, n�met, �rm�ny, rom�n, ruszin, szerb, szerbhorv�t, szlov�k, szlov�n, ukr�n. Tov�bbi nyelvek (magyarul) Tov�bbi nyelvek (angolul, legfrissebb) Wikim�dia-t�rslapok A Wikip�di�t a nonprofit Wikim�dia Alap�tv�ny �zemelteti. A Wikim�dia sz�mos t�bbnyelv� �s ny�lt tartalm� t�rslapot �zemeltet: Wikisz�t�r Wikisz�t�r T�bbnyelv� sz�t�r �s szinonimasz�t�r Wikid�zet Wikid�zet T�bbnyelv� id�zet- �s sz�l�sgy�jtem�ny Wikifajok Wikifajok Rendszertani adatb�zis Wikik�nyvek Wikik�nyvek Szabad k�zik�nyvek �s �tmutat�k Wikimedia Commons Wikimedia Commons Szabad m�dia�llom�nyok gy�jtem�nye Wikiegyetem Wikiegyetem Jegyzetek �s tanul�si seg�dletek Wikiforr�s Wikiforr�s Szabad forr�smunk�k Meta-Wiki Meta-Wiki A Wikimedia projektek koordin�ci�ja Felhaszn�l�si felt�telek A Wikip�di�ban tal�lhat� sz�vegekre �s egyes k�pekre a Creative Commons Nevezd meg! �gy add tov�bb! 3.0 (CC-BY-SA-3.0) licenc vonatkozik. Cc.logo.circle.svg Cc-by new.svg Cc-sa.svg * Minden szerkeszt�sed ezen licenc elfogad�s�t �s alkalmaz�s�t jelenti, mellyel hozz�j�rulsz, hogy a m�vet b�rki m�dos�thatja, azt b�rmilyen c�lra felhaszn�lhatja. * A Wikip�dia tartalm�nak �jrafelhaszn�l�sakor (�tdolgoz�s eset�n is) meg kell adnod, hogy a m�re a fenti licenc vonatkozik, tov�bb� meg kell nevezned a forr�sul szolg�l� sz�cikket; internetes k�zz�t�tel eset�n a forr�sm�re mutat� linket kell elhelyezned honlapodon. * A k�pek felhaszn�l�si felt�teleit k�l�n kell ellen�rizned. Felhaszn�l�si felt�telek Jogi nyilatkozat �jrafelhaszn�l�si �tmutat� A lap eredeti c�me: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kezd%C5%91lap&oldid=9469813 Kateg�ria: * Hib�s f�jlhivatkoz�sokat tartalmaz� lapok Rejtett kateg�ria: * Kezd�lap Mit gondolsz err�l az oldalr�l? Arra k�r�nk, sz�nj egy percet a cikk �rt�kel�s�re! A visszajelz�sek seg�tenek az oldal fejleszt�s�ben. Megb�zhat�s�g: [(bizonytalan)] Teljess�g: [(bizonytalan)] T�rgyilagoss�g: [(bizonytalan)] St�lus: [(bizonytalan)] K�ld�s ____________ Szem�lyes eszk�z�k * Bejelentkez�s / fi�k l�trehoz�sa N�vterek * Kezd�lap * Vitalap V�ltoz�k N�zetek * Olvas�s * Lapforr�s * Lapt�rt�net M�veletek Keres�s ____________________ (Submit) Keres�s Navig�ci� * Kezd�lap * Tartalom * Kiemeltek * Friss v�ltoztat�sok * Lap tal�lomra * Tudakoz� R�szv�tel * Kezd�knek * Seg�ts�g * K�z�ss�gi port�l * Kapcsolatfelv�tel * Adom�nyok Nyomtat�s/export�l�s * K�nyv k�sz�t�se * Let�lt�s mint PDF * Nyomtathat� v�ltozat Eszk�z�k * Mi hivatkozik erre * Kapcsol�d� v�ltoztat�sok * Speci�lis lapok * Link erre a v�ltozatra * Hogyan hivatkozz erre a lapra * Lap �rt�kel�se M�s nyelveken * English * * Azrbaycanca * Armneashce * * Catal * �esky * Dansk * Deutsch * Eesti * * Simple English * Espaol * Esperanto * Euskara * * Fran�ais * Galego * * * * Hrvatski * Bahasa Indonesia * Italiano * * Kreyl ayisyen * Latina * Lietuvi * Bahasa Melayu * Nederlands * * * Norsk (bokml) * Norsk (nynorsk) * Polski * Portugus * Rom�n� * * Sloven�ina * Sloven��ina * / Srpski * Suomi * Svenska * Tagalog * * T�rk�e * * Ting Vit * Volap�k * Winaray * * A lap utols� m�dos�t�sa: 2011. m�rcius 31., 21:44 * A lap sz�vege Creative Commons Nevezd meg! �gy add tov�bb! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben m�s m�don is felhaszn�lhat�. R�szletek�rt l�sd a felhaszn�l�si felt�teleket. * Adatv�delmi ir�nyelvek * A Wikip�di�r�l * Jogi nyilatkozat * Mobile view * Wikimedia Foundation * Powered by MediaWiki